Üdv Fényes-tekintetű Barátaim!

Rájöttem, hogy rövidebb bejegyzéseket fogok írni, de azt sűrűbben. Ez egy kísérleti fázis. Megnézzük működik-e? Azért döntöttem így, mert rövidebb bekezdést írni jó. Meg mert az olvasóbarát. És kellőképpen informatív. A mostani bejegyzés a múlt hétvégi cserkészkonferenciáról és a második Niagara-látogatásomról szól! Miért is volt ez olyan érdekes?

Az idei tisztikonferencia is a buffaloi Harvest Houseban volt. Összegyűltek a „környék” tisztjei. Mint amikor a Gyűrűk Urában mindenfelől érkeznek a törzsek vezetői, hogy nagy döntéseket meghozzanak. Jöttek Chicagóból, Clevelandból, New Jerseyből, Bostonból, Torontóból, Calgaryból, Montreálból, Hamiltonból, Washington,DC-ből  és Buffalóból. Én mint MCSSZ-tag, szívesen látott vendég voltam.

Egy igen kedves cserkésztisztet mi szállásoltuk el magunknál Tibor bácsival. Ő az IBM brazíliai vállalatának igazgatója volt hosszú éveken keresztül. Egy igen intelligens és jólelkű ember. Aztán amikor elmentünk a konferenciára, akkor rájöttem, hogy itt csupa ilyen emberek vannak. Olyanok, akik sokat letettek már az asztalra és mégis a szerénység, a tisztesség és a szolgálatkészség jellemzi őket! Óriási élmény volt megtapasztalni, hogy valóban mit jelent itt kint a cserkészet -  magyar identitást.

Amellett, hogy igen hasznos és izgalmas kérdéseket tárgyaltunk meg, sokat énekeltünk, játszottunk. Fiatalok és idősek egyaránt. Rengeteget jegyzeteltem. De nem csak az éppen elhangzott dolgokkal kapcsolatban, hanem azzal kapcsolatban is, hogy éppen milyen gondolataim támadtak ezeket az embereket látva és hallva. Számos dolog világossá vált bennem az otthoni magyar mentalitást illetően. Rájöttem olyan sajátos tulajdonságainkra, amik egészen egyszerűen megnehezítik, és sajnos sokszor megmérgezik az egész társadalom működését. Jegyzeteimet szeretném összefésülni, letisztázni, aztán útjára engedni a virtuális térben. Érdekel majd ezzel kapcsolatban a véleményetek!

Ehelyett akkor most inkább azt mondanám el Nektek, hogy milyen izgalmas felírásokat találtam a mosdóban a piszoárok fölött (!), illetve szerte mindenfelé a falakon. (Ahogy az amerikai mondja, ez egy „captive audience", ugyanis a pisilés közben muszáj elolvasnod – és hát, ha már olvasunk, akkor miért ne lehetne értelmes dolgokról olvasni?):

„Life isn’t about waiting for the storm to pass.
It’s about learning to dance in the rain.” 

vagy 

„Are you the best example you can be?”

aztán

„Set your course in life not by the stars,
but the Hand that created them.”

végül pedig

„Cherish yesterday, dream tomorrow, live today.” 

A befogadásért és a jó kis közös élményekért ezúton is köszönet!

Aztán e hétvégét színesítette egy nagyon kedves fiatal kaliforniai házaspár érkezése is. Ennek az úriembernek az édesapját mentette meg Tibor bácsi a náciktól. Nagyon jó kapcsolatban vannak azóta is, és most épp erre jártak, szóval nálunk töltöttek két estét. Két csudapofa fiúk van és én voltam a nagyobbik pesztrája. Mindkét nap közösen fedeztük fel a ház különféle szobáit. Emellett hol ő tanított engem, hol én tanítottam őt angolra! :) Kicsit vicces volt a helyzet.

Aztán mivel hírem ment a családban, hogy egészen tűrhetően főzök, ezért mindkét estére rendeltek vacsorát tőlem. Az első este tárkonyos marha raguleves volt csopaki sertésszelettel. (Haladó olvasóknak feltűnhet, hogy ilyet már főztem, de épp ez benne a pláne. Nem akartam rajtuk kísérletezni. Jobb a békesség!) második nap pedig Carbonare tészta volt Hrotkó Bence-módra! :) Elég jól sikerültek, büszkék voltak rám a szállásadóim!

Hétfőn délelőtt pedig arra való tekintettel, hogy kialakulófélben éreztem a náthámat, úgy gondoltam nem megyek reggel angolra. Helyette elmentem a szeles Niagarához a kaliforniai családdal. Hál’ Istennek nem volt semmi ráfázás! Sőt, ki sem alakult. Néhány kép tanúskodik:

Köszönöm, hogy olvastatok! Holnap Torontóba megyek és egy hétig kirándulgatok egy fényképész barátommal a környéken. Nem tudom milyen rendszerességgel tudok majd jelentkezni, de lehet hogy már az elején "szembeköpöm" magam és nem tudom úgy csinálni a dolgokat, ahogyan a bevezetőben beígértem. Na majd meglátjuk! :)

Bring it on!

Legyetek jók!

PS: Ma voltam fodrásznál. 7 $ volt. A bácsi nagyon komolyan vette a r'n'r figurát. Mondtam neki, hogy felezzük a jelenlegi hosszúságot, de az elején hagyjon egy kicsit hosszabbat, aztán hogy a választékot erősítse meg! Ő csak annyit válaszolt, hogy higgyem el, ő tudja milyen hajat akarok! Hát, elég merész lett. Majd képet is mutatok róla, csak még csigázlak Benneteket egy kicsit! :)

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.