Sziasztok!

Rég szerettem volna már ismét írni Nektek, de mielőtt azt hinnétek, hogy azért nem jelentkeztem, mert semmi nem történt velem, akkor udvariasan szeretnék pontosítani. Épp ellenkezőleg. Annyi minden történt, hogy nem jutottam érdemben gép közelébe, s nem tudtam blogra vetni a gondolataimat. Most végre sikerült. Csak szépen sorjában…

 

Időrendben haladni sajnos képtelen vagyok. Eléggé összefolynak az események, napok, stb. Így egy kicsit mozaikos leszek. De tudom, Ti így is szerettek! :)

Arra gondoltam, hogy írok egy kicsit az itteni időjárásról, hiszen elég sokan kérdeztétek, hogy milyen a hóviharban? Tényleg annyira kemény-e, mint ahogyan a hírekben mutatják. Nos, jelentem, hogy igen, elég kemény, csak nem itt, hanem NY állam másik végében. A nagy pusztítás, a többnapos áramszünet (3 millió embert érintve), stb. mind-mind a keleti parton volt jellemző. Nálunk eddig csak egyszer tűnt úgy, mintha esne a hó, meg voltak már deres reggelek, de ennyi. Ma például 23 fok volt (Celsius, nem Farenheit). Ez azért elég kivételes, de azt kell mondjam, hogy az itteniek elmondása szerint a mostani időjárás elég szokatlan Buffalóban. Ha nem tudnám, hogy november van, akkor azt gondolnám, hogy a Niagara Falls közelében élő indiánoknak köszönhetjük a róluk elnevezett "nyarat". Nem hiszem, hogy a néhány utcával arrébb lévő szociális otthon lakóinak köszönhetnénk… meg hát az indiánok között is lehetnek vénasszonyok! Oh mindegy, ebből már jól nem jövök ki...
A helyiek azt szokták mondani, hogy a buffalói időjárás olyan mint a nő. Variable. Ha nem tetszik az időjárás, akkor várjál 5 percet és máris megváltozik. És így is van. Drámai változásoknak lehettem én is tanúja eddig. A napokban voltam sétálni a környéken. Született egy-két jó kép az őszről:

 

 

Itt amúgy nagyon keményen készülnek a télre. Buffalóról azt kell tudni, hogy sokszor egészen brutális tél szokott lenni a környéken. Ráadásul nem is az a baj, hogy kemény a tél, hanem hogy sokáig tart. Elég gyakori, hogy még áprilisban is havazik! Egyszerűen nem akar elmenni.

Aztán volt egy-két nevezetes tél is Buffalóban. A leghíresebb a Blizzard ’77 volt. Félelmetes, hogy milyen rövid idő alatt milyen hatalmas mennyiségű hó zúdult a városra. Az itteni fejlemények sokszor az ún. Lake-effectnek köszönhetők.

Ki tudja, lehet, hogy még nekem is lesz részem hasonlóban, mielőtt elhagyom Amerikát. Bár az izgalmak elkezdődtek már azzal, hogy a MALÉV törölte a járatomat! :) Most egyeztetünk még, hogy milyen átszállásos megoldást kell alkalmazzunk. Mert az amcsik könyörtelenül fenékbe rúgnak, ha tovább maradok a megengedettnél. Az semmi, de a családom mennyire fenékbe rúgna...

Amúgy az International Institute-ban is hetek óta a kemény télre készítenek fel bennünket. Csak hogy legyen megfelelő szókincsünk arra, mi történik miközben lefagynak az ujjaink, elmegy napokra az áram és a fűtés, stb. A tanár nevetve mesélte, hogy az egyik gyerekkori élménye az volt, hogy a szülei elmentek dolgozni és bár 10 percnyire laktak a munkahelytől, kb. 3 óra volt hazaérni és otthon napokig nem volt se fűtés, se áram. Már a szép ajtófélfákat kellett eltüzelniük! :) Szóval ne aggódjatok, jól vagyok!

A másik érdekes dolog, amit meg szerettem volna már rég óta osztani Veletek, azok a buszosok. A történet ott kezdődik, hogy itt Bufiban nincs olyan, hogy buszmegálló. Olyan helyek vannak, ahol meg szokott állni a busz és ezt egy A/4-es méretű táblácska jelzi a villanyoszlopon. Na most nem egyszer fordult már elő, hogy a buszosok felismertek és csak úgy megálltak nekem, hogy felvegyenek. Aztán nemrég történt, hogy egy fickó felszállt a buszra és nem tudta, pontosan hova megy, csak egy névjegykártyája volt az úti-célhoz. A buszos pedig olyan rendes volt, hogy fogta és a saját mobiljáról felhívta a rajta lévő számot, hogy megérdeklődje, hova kell a fickónak mennie. Hihetetlen. Ezt nevezem segítőkész mentalitásnak.

Az angolórámon összebarátkoztam egy kínai sráccal, meg egy iráni hölggyel. Mindkettőjüket megkértem, hogy tanítsák meg nekem, hogyan kell leírni a nevemet a saját nyelvükön. Hogyan kínai betűkkel, meg hogyan arabbal. Nagyon vicces. Egy lánynevet is megtanítattam velük! Hátha jól jön még! ;)

Két hete hétvégén, Tibor bácsival elmentünk a helyi Természettudományi Múzeumba. Izgalmas hely, szépen megcsinálták. Azért annyira nem nyűgözött le, de mégis hazai pályán voltam és csak szívtam magamba az információkat. Voltak vicces dolgok is. Megtudtam például, hogy a Földön 74 kg vagyok (ruhában persze). De a Jupiteren már 175 lennék, s a Marson csak 28. Szóval az életmód-változtatás mellett megoldás lehet az is, ha egy másik bolygót választunk (igény szerint) :) Beteszek egy képet a híres buffalóról. Közelről elég félelmetes. De odaálltam egy igazi (kitömött) maci mellé is. Hatalmas. Na, már nem is tudom, mennyire akarnék találkozni egy ilyennel… A képet a majd' 90 éves Tibor bácsi készítette! :)

 

 

Az itteni magyar barátaimmal - akikkel péntekenként szoktam találkozni egy kis közösségi együttlétre - egészen izgalmas videókat néztünk legutóbb. Belinkelek párat:

Aztán találkoztam egy Lajosista barátommal is, aki épp Buffalóban végzi orvosi gyakorlatát. Hihetetlen, nem? :) Elmentem hozzájuk a múlthéten és egy finom vacsora közben egy jó nagyot beszélgettünk és megismertem a másik 4 orvosis barátját is. Azt hiszem, megyünk még közösen kirándulni valahova a környéken.

Közben készülök egy előadásra is, ami Clevelandban lesz a Magyar Kongresszuson, amit a Magyar Társaság szervez meg immáron 51. alkalommal. Két szervezet mutatok be egy előadás keretében, amelyek igen közel állnak a szívemhez. Itt nézhetitek meg a programot (az én előadásom a 12. oldalon olvasható). A két sikeres magyar kezdeményezés a Kisközösségi Program és a Gyökerek Mozgalom. Egy kicsit azért izgulok! :)

Két bejegyzést később írok meg - drága sógornőm legnagyobb bánatára, mert arra már nincs most energiám. Az egyik a Halloween-ről szól, a másik pedig a mostani hétvégén lezajlott cserkésztiszti konferenciáról, valamint a második Niagara-vízeséses kirándulásomról.

Kézcsók, ölelés igény szerint!

viktor

A bejegyzés trackback címe:

https://otthonihegyek.blog.hu/api/trackback/id/tr873365011

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

KutiVeronika 2011.11.10. 20:16:10

Mi az a bordó fa, valami őszijuhar-féle? Nagyon szép.
süti beállítások módosítása